A munkaerőköltségek optimalizálása ma már nem kizárólag a bérszint kérdése. A vállalatok számára legalább ilyen fontos, hogy milyen közterhek, adminisztrációs feladatok és egyéb költségek kapcsolódnak egy munkavállaló foglalkoztatásához.

Éppen ezért egyre több HR- és pénzügyi vezető vizsgálja, hogyan illeszthető be a diákmunka a vállalat munkaerő-stratégiájába.

A diákmunka adózása munkáltatóknak különösen fontos kérdés, ha a cég szezonális, projektalapú vagy rugalmas kapacitást szeretne biztosítani. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás egyik legnagyobb előnye, hogy a hagyományos munkaviszonyhoz képest jelentős munkáltatói közteher-megtakarítást eredményezhet, miközben az adminisztráció jelentős részét az iskolaszövetkezet kezeli.

Mit jelent a diákmunka adózása munkáltatóknak?

A diákfoglalkoztatás adózása elsősorban attól függ, hogy milyen jogviszonyban dolgozik a diák. Nem mindegy például, hogy hagyományos munkaviszonyról, egyszerűsített foglalkoztatásról vagy iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzésről van szó.

Az iskolaszövetkezeti modell sajátossága, hogy a nappali tagozatos diák a szövetkezeten keresztül végez munkát a partnercégnél. A foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció, bejelentés, bérszámfejtés és elszámolás így nem a fogadó vállalat teljes adminisztrációs terhét jelenti.

A legfontosabb munkáltatói előny: 0% SZOCHO

Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén a fogadó vállalatnak nem kell megfizetnie a hagyományos munkaviszonyhoz kapcsolódó 13%-os szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) az iskolaszövetkezeti konstrukcióban foglalkoztatott diák után, a vonatkozó feltételek fennállása esetén.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 400 000 Ft-os bruttó bérnél a 13%-os SZOCHO 52 000 Ft lenne hagyományos munkaviszonyban. Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén ez a munkáltatói teher nem jelenik meg.

Fontos azonban, hogy a pontos költségszámításnál az iskolaszövetkezet szolgáltatási díját és az esetleges ÁFA-hatást is figyelembe kell venni.

Mennyibe kerül a diákmunka egy cégnek?

A munkáltató oldaláról a diákmunka költsége jellemzően több elemből áll:

• a diák számára meghatározott óradíj vagy munkadíj,
• az iskolaszövetkezet szolgáltatási díja,
• az alkalmazandó ÁFA,
• valamint az adott vállalatnál felmerülő egyéb munkaszervezéssel kapcsolatos költségek.

A teljes költség meghatározásakor ezért nem önmagában az órabért érdemes összehasonlítani egy hagyományos munkavállaló bérével. Célszerű a teljes foglalkoztatási költséget vizsgálni, beleértve a közterheket, a toborzást, a bérszámfejtést, az adminisztrációt és a HR-erőforrás ráfordítását is.

Diákmunka vagy hagyományos munkaviszony?

A két foglalkoztatási forma költségstruktúrája jelentősen eltérhet. Az alábbi táblázat a legfontosabb szempontokat mutatja be:

Miért fontos a 25 év alattiak SZJA-mentessége?

A 25 év alattiak SZJA-kedvezménye elsősorban a diák nettó keresetét érinti, de munkáltatói oldalról is fontos ismerni, mert hatással lehet arra, hogy egy adott órabér mellett milyen nettó jövedelemhez jut a diák.

A 25 év alatti fiatalok meghatározott jövedelemhatárig SZJA-mentességet élveznek. Ez azonban nem azonos a munkáltató SZOCHO-kötelezettségével: a két adózási kérdést külön kell kezelni.

Mekkora megtakarítást jelenthet a diákmunka?

A megtakarítás mértéke mindig a konkrét órabértől, munkaóraszámtól, foglalkoztatási formától és a szolgáltatási konstrukciótól függ.

A példából jól látható, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásnál a szolgáltatási díjat nem önmagában kell költségként értékelni. A teljes képet a kieső munkáltatói közterhekkel és az adminisztrációs költségek csökkenésével együtt érdemes vizsgálni.

Nemcsak az adó, az adminisztráció is költség

A diákmunka költségeinek elemzésekor gyakori hiba kizárólag az óradíjat vagy a SZOCHO-t figyelembe venni.

Egy vállalatnál a foglalkoztatás tényleges költségéhez hozzátartozhat:

• a diákok toborzása és előszűrése,
• interjúk szervezése,
• szerződéskötés,
• bejelentések kezelése,
• jelenléti ívek kezelése,
• bérszámfejtés,
• munkaidő-nyilvántartás,
• számlázás és elszámolás,
• valamint a HR-csapat munkaideje.

Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén ezek jelentős részét az iskolaszövetkezet vállalhatja át. Így a vállalat nemcsak a közterhek oldalán érhet el megtakarítást, hanem a HR- és back-office kapacitásait is hatékonyabban használhatja fel.

Mikor érdemes a cégnek diákmunkában gondolkodnia?

A diákmunka különösen hatékony lehet olyan munkakörökben, ahol rugalmas vagy időszakosan változó kapacitásra van szükség.

• adminisztráció és adatrögzítés,
• ügyfélszolgálat,
• kereskedelmi és promóciós feladatok,
• logisztika és raktározás,
• vendéglátás,
• rendezvények,
• gyakornoki és junior szakmai pozíciók,
• IT- és digitális projektek.

A konstrukció különösen előnyös lehet szezonális csúcsidőszakokban, amikor a vállalatnak rövid idő alatt kell több munkatársat bevonnia, majd a kapacitásigény csökkenésével rugalmasan visszaskálázni a létszámot.

Diákmunka adózása munkáltatóknak: a legfontosabb tudnivalók röviden

Összegzés

A diákmunka adózása munkáltatóknak azért fontos téma, mert az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás nemcsak rugalmas munkaerő-megoldást, hanem jelentős költségoptimalizálási lehetőséget is kínálhat.

A legfontosabb előnyök:

A valódi megtakarítást azonban nem pusztán a bér és a járulékok összehasonlításával érdemes kiszámolni. A teljes foglalkoztatási költséget kell vizsgálni: a közterhektől a toborzáson és bérszámfejtésen át egészen a HR-adminisztrációig.

Jogi megjegyzés: Az adózási és foglalkoztatási szabályok változhatnak. A fenti információk általános tájékoztatásra szolgálnak, és nem minősülnek egyedi adó- vagy jogi tanácsadásnak. Konkrét foglalkoztatási döntés előtt érdemes az aktuális NAV-szabályokat és a vonatkozó jogszabályokat ellenőrizni.